Vica/ Bumbi/ Cica Blogja

Komolyan nem tudom, mi van velem. Mióta megszületett az a kis drágaság, annyira másképpen látok dolgokatJ Sokkal pozitívabban. És máshogy is állok a dolgokhoz és át is értékelődtek bennem a már meglévők. Nagyon boldog vagyok… Nagyon jó volt így ez a hétvégeJ Pénteken mondjuk kicsit késve érkeztem a suliba, azt hittem az ilyen ballábas nap lesz, de nem, végül is tök jó volt, mentem át Dóriékhoz, megcsináltuk a prezentációt szerdára, meg csináltunk tök incsi fincsi kaját magunknak Naná, hogy tök jó volt a péntek este-szombat délelőtt, mert ha ott vagyok az alapból jó, már maga az ottlét egy élmény (hihetetlen, de élmény) imádok ott lenni, mindenki olyan lökött Persze csak pozitívan értendő meg hát csak azt jelzi ez, hogy valójában mennyire szeretem őket Szombaton délután éppen készülődtem Csepelre, mivel már egy jó ideje meg volt beszélve, hogy lakásavató ezen a hétvégén, csak eddig péntekről volt szó, mindegy, nem lényeg, tolódott szombatra. Szóval éppen testápolóztam be magamat, mikor csörgött a telefonom, hívott a Tesóm, hogy itthon vagyok- és hogy nincs-e kedvem felvigyázni? Nah hát erre meg persze, hogy nem tudok nemet mondani Nem mintha megfordult volna a fejembenJ Úgy voltam vele, hogy Csepelre nem időre megyek, meg nem olyan buliba megyünk, hogy együtt kéne mindenképp menni, a lakást tudtam hol van, eltudok én oda menni egyedül is. Szóval egyből öltöztem és mentem át bébiőrködni:D Sok dolgom nem volt, mivel szépen aludt végig a drágám, (aki már rendesen alszik) egy 10-15 perccel azelőtt kelt fel, hogy anya meg apa hazaértek volna, de nem sírt, nem volt semmi baja, dédelgettem, sétálgattunk a lakásban, megmutattam Neki, hogy ha nagy lesz mit nézünk majd meg többek között ( Harry Pottert meg ígértem, az ment az HBO-n), felhúztuk az összes zenélős játékot és abban a percben kezdett csak el bőgicsélni, mikor a kulcsot betették a kapuba szerintem MegérzésekJ De tök jó volt, tök jó érzéssel töltött el, hogy rám bízták a gyerkőcöt Úgy örültem neki, tök jól esettJ Mondtam is Tesómnak, hogy menjenek máskor is sétálni Persze nem azért, mert hogy Uncsiöcsi függőségben szenvednék, hanem mert aggódom a megfelelő mennyiségű testmozgásukért

Nah aztán Tesóm hazahozott ( igazából azt  a 3 és fél percet kibírtam volna visszafelé is, mert annyira laknak tőlünk, de mondta Tesóm, hogy szívesen hazahoz kocsival, hideg van már, megyek majd még úgyis eleget Csepelen), összepakoltam magam, gondoltam milyen jó lesz megyek a 18.35ös busszal, pont van hozzá csepeli is… nah jah. Csak ahhoz pontosnak kellett volna lenni, 6percet késett a busz, ami azt jelenti, hogy a csepeli az 2 perccel ment el az orrom előtt. Ha nem lett volna ellenőr, aki elkéri a bérletemet, diákomat, és ezzel elterelte a figyelmemet, talán még láttam is volna a csepeli járatot. Mivel így lett kb. fél órám a következő buszig, felcsacsogtam kicsit még Bumbit, olyan régen beszéltem vele Még jó, hogy ingyen beszéltünk egymással, tudjuk egymás ilyen helyzetekben hívogatni

Aztán már tökre felvoltam pörögve, hogy végre látom az én Drága Babykukoricámat, meg az egész bagázst, de tényleg az egészet És olyan jó volt, hogy egész délután hívogattak, hogy de merre vagyok, mikor megyekJ Jóleső érzés volt, hogy hiányzom valahonnan, valakiknekJ Kicsit mondjuk megvoltam illetődve, mert leszálltam a HÉVnél és teljes meggyőződéssel neki indultam az ilyen kis hátsó utaknak, hogy tudom merre kell menni, és végül is tényleg arra kellett, csak volt amikor már majdnem kétségbeestem, hogy jó irányba jövök-e. Csupán annyi volt a történetben a hiba, hogy ott mindig csak kocsival voltam vagy busszal azon a részen és úgy kb 2 percbe telt az út, gyalog meg kicsit többe Aztán kerestem a Puntókát is a parkolóban, nem láttam (mert a hátsóban volt) akkor is csodálkoztam kicsit, de úgy voltam vele, hogy csak tudom már hol van az a lakás!!! Akkor bizonyosodtam meg, mikor mentem a lépcsőhöz és ugyanúgy, mint múltkor, most is majdnem orra buktam a gödörben De tök büszke voltam magamra, hogy simán odataláltam Ők is büszkék voltak ránk Aztán tök jó volt, csocsóztunk, „pókereztünk” (nekem ez bonyolult, Kicsi előtt emelem kalapom, valóban nem szerencsejáték a dolog ), főztem többször teát, csináltam a fiúknak a popcornt (enyhén függő társaság vagyunk), én voltam a tyúkanyóJ Unokaöcsém kihozta belőlem is az anyai ösztönöketJ De tényleg!!

Tök furi volt, egész éjjel fent voltam, de úgy hogy szombaton 3/4ed 9kor keltünk fel Bumbival, aztán azóta nem aludtam ám, csak 11től délig 1 órát kereken (ezt is ma) és semmi bajom nincs. Jó, fáradt vagyok, mert ma főztem, mosogattam, mostam,  takarítottam, varrtam, mindent csináltam. Konyhát tisztítottam, porszívóztam mindenhol, port töröltem, felmostam, rendet raktam, fürdőszobát pucoltam…. Mintha energiabombát nyeltem volna. Pedig a Kicsi nem is engedte, hogy zsetonokból csináljak giga-csigát Nem nagyon szúrt ki velem, megrajzoltam paintben Olyan jó volt végre velük lenni, tök jó volt ez az este Mondjuk ahhoz képest, hogy még annó hogy elterveztük Kicsivel, hogy részegedős este lesz, annyira nem volt az. Sőt abszolút nem. (nekem. Nekik meg volt 4kör pálinka előnyük) . Paxinak nagyon szupi lett a lakása. De tényleg. Mármint a lakás eddig is tudtuk, de a szoba az aztán… ezzel a vörössel Tök jó lett

Most van végre egy kis pihi, anyuék nemsokára hazaérnek és akkor megyünk át Tesómékhoz. Szegény anyu már ez a 3. napja, hogy nem látta az unokáját Úgy terveztem, mondjuk, hogy én olyan 3-4körül legkésőbb már átmegyek, de hát akkor még vígan csináltam a dolgomat. Vagy talán 4után végeztem kicsivel és még fürdeni is akarok, hajat mosni, ilyenek. Ja, amúgy tök jó a hajam Megint világosodott És olyan szép Olyan ügyes ez a Moncsi Megérte fél5kor felkelni hétfőn, hogy menjek vele tanműhelybeJ utána meg mentem be dolgozni az irodába fél 11re Szóval elég jó volt ez a hét

(most megyek, mert kész a fürdővizem is, meg a mosás is, teszek be másik adagot, meg ezt kiteregetem )

Most úgy jó… Most minden kerek… MINDEN  És boldog vagyok, hogy így vagyok