Szorongás… kiborulás… több oldalról… összezavarodás… kikészülés… elegem van... túl sok idegen… nem akarom… akarom, de nem… nem tudom… semmit nem tudok… mit tagadom... jó, hogy akarom... csak ne érjenek hozzám… csak ne lássa senki sem… csak ne lásson senki sem… kivételek persze vannak… fááááájjj…szorít… feszít… üvöltés… könnyek…sebek…vér… nem tetszik… most már szabad nekem is… habár lehet mégsem, hajnalban már volt… unom… ZENÉT!!!.. levegőt... teret… melegséget… kint akarok lenni… máshogy is…elég… sok is… utálom az egészet… utálom magamat… miért én?... mert veled meglehet csinálni...

Erőt… a régi énemet… nyugalmat… virágokat… harmóniát… színeket… fényeket… vizet… palackot a hátamra… korallokat magam alá… napsütést a fejem fölé… csendet… fizikai fájdalmat… de nem olyat, ami fáj… futni a sötétbe… bele az éjszakába… mint az űzött vad... eszeveszett menekülés… nem értem… érteni akarom… akarom…

Á L L Í T S Á T O K   M E G   A   F Ö L D E T !   K I   A K A R O K   S Z ÁL L N I ! ! !

Quimby-Unom... nehéz lett volna kitalálni...

"Unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a nőt, aki nem harap, csak karmol
unom az embert, aki mindent összebarmol
unom a káoszt, unom a rendet
unom a zajt, unom a csendet
unom a hóhért, unom a dajkát
unom a szüzet és unom a szajhát
unom az elejét, unom a végét
unom a háborút, unom a békét
unom a négert, unom a sárgát
unom a zsidót és unom az árját
unom a doktort, unom a gyógyszert
unom a szexet és unom az óvszert
unom a dealert, unom a pápát
a szentelt vizet és a marihuánát
unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a gitárt, mer' annyira hamis
unom e dalt és magamat is"